Üdvözlöm az Olvasót!
A blogot Bottyán Katalin kistérségi közművelődési és múzeumi referens szerkeszti. Minden releváns, a kistérség közművelődését, kultúráját érintő hírt, képanyagot, linket, cikket örömmel fogadok és a szerző nevének feltüntetése mellett közzé teszek a blogon és az elektronikus naptárban is.
Kérem, keressenek a következő elérhetőségeken: 0632/460881, vagy paszto.kistersegi.kozmuvelodes@gmail.com
A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Elnökeként azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a közreműködésüket, és segítségüket kérjem egy olyan témában, amely szorosan kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, ezen belül is a vidéki emberek életszínvonalának javításához, fejlesztéséhez.
A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület, mint a vidékfejlesztés témakörében jártas országos szervezet olyan kezdeményezésbe fogott, amelynek célja az, hogy a településeken, falvakban, ill. a kisvárosokban élő és dolgozó vidéki emberek megélhetését elősegítse. Szeretnénk egy olyan internetes értékesítési hálózatot útjára indítani, amely kifejezetten helyi kistermelők, feldolgozók, előállítók, őstermelők, stb. termékeit juttatná piaci lehetőséghez, hogy a termékek forgalmazása minél hatékonyabban megoldott legyen.A jelenlegi gazdasági helyzetben mindannyiunk érdeke, hogy minden kínálkozó lehetőséget kihasználva segítsük a vidéken élő emberek boldogulását, akik a saját maguk termelte, előállította javakat – még ha azok kisebb mennyiségben is mérhetők – hajlandók és készek értékesíteni egy új/újabb csatornán keresztül is. Ebben számítunk az Önök közreműködésére és segítségére, hiszen helyi szinten Önök rendelkeznek olyan ismeretekkel a településükről, mely a működő vállalkozókról, vállalkozásokról, termelőkről szólnak. Önök vannak velük kapcsolatban, és tudják, hogy alkalmasak arra, hogy termékeik ismertségét, és forgalmát a világhálón keresztül is növelni tudják.A LEADER NET-Bolt Hálózat kialakításában való részvételhez minden helyi kistermelő, feldolgozó, előállító termékeit szívesen várjuk, legyen az élelmiszer, kézműves munka, vagy bármilyen egyéb termék, amelyet forgalmazásra szánnak. A hangsúlyt mindenképpen olyan kisvállalkozásokra, termelőkre, magánszemélyekre helyezzük, akik e lehetőség nélkül csekély mennyiségben és körben tudják az általuk előállított termékeket értékesíteni, és a feleslegessé vált termékeiket felajánlják internetes hálózatunkra.
Kérjük tehát Önöket, szíveskedjenek a mellékelt kérdőívet a termelők, vállalkozók részére eljuttatni, ezzel is segítve az ő piaci megjelenésüket, ill. folyamatos jelenlétüket.
Hőgyész, 2009. október 29.
Segítségüket megköszönve, tisztelettel:
Kocsisné Rátkai Melinda
MLKE elnök
2009. december 15., kedd
* MEGHÍVÓ *
a PÁSZTÓI ADVENTI SOKADALOMRA
mely rendeződik az Úr 2009. évének DECEMBER 19. napján, szombaton a Romkertben, a Múzeum előtti téren
PROGRAM :
15.00 Tűzgyújtás - adventi pohárköszöntő– közös ének
15.10 Zenei karácsonyi KVÍZ - Tréfás vetélkedő játékok ajándékosztással
15.30 Hóemberépítő, szánkó és hógolyócélzó verseny
16.00 Rajeczky Benjamin Zeneiskola műsora - „Könnyed karácsonyi dallamok”
A Nyikom Hegyisport és Természetvédő Klub december 17-én 17:30 perckor vetíti a
A Hülyeség Kora című filmet a Tittel Pál kollégiumban. Szeretnénk, ha sokan megnéznék ezt a tanulságos filmet ezért kérlek tegyél meg annyit, hogy hívd meg barátaidat, ismerőseidet erre a programra. Mindenkit nagy szeretettel várunk!
1. Séta, Szurdokpüspöki nevezetességeinek megtekintése a Polgármester úr vezetésével
2. Bottyán Katalin köszönti a csapatot
3. B. Szolnoki Ildikó előadása
Balassi Bálint Könyvtár, Salgótarján
Népművelő, könyvtáros és közösségfejlesztő
Kistérségi kulturális stratégia Miért kell nekünk ilyet készíteni?
o Azért, hogy megfogalmazódjanak jövőbeni terveink és ezt tudjuk tartani. - fejlesztési célokat fogalmazzunk meg.
o Pályázatírást megkönnyíti.
o A hiányosságokat megfogalmazzuk és megpróbáljuk pótolni, megvalósítani.
o
1. STRATÉGIAI TERVEZÉS
1. Milyen távra?
2. Hosszútávra szól, 3 – 5 évre
3. Milyen érvényességi körre?
4. Milyen adatok, események?
5. Be kell mutatkozni demográfiai-, gazdasági-, társadalmi adatok. A kistérségre vonatkozóan kell az adatokat összegyűjteni.
6. Mennyire rugalmas?
7. Mikor változnak a körülmények változtatunk rajta az adott körülményekhez mérten.
8. Kapcsolódás más tervekhez?
9. A kistérséghez célszerű kapcsolódni a terveinkkel.
2. FEJLESZTÉSI PROGRAMOZÁS FÁZISOK
STRATÉGIA: probléma – célkitűzés – tervezés – végrahajtás – értékelés
PROJEKT
PROGRAM
3. STRATÉGIAI TERVEZÉS LÉPÉSEK
1. A TERVEZÉS MEGTERVEZÉSE
(a tervezési folyamat kialakítása)
2. HOL TARTUNK?
Helyzetfeltárás
Problémák meghatárosása
Problémafa, Célfa
Interjúzás: 3 kérdéses interjú pl: Mi a jó a településen?
Mi a rossz a településen?
Milyen ötletei vannak?
3. HOVÁ AKARUNK ELJUTNI?
Célok meghatározása.
4. MI MÓDON?
Operatív programok
Projektek
-logikai- időbeli elrendezés (időterv)
5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI
4. A STRATÉGIAI TERV ELEMEI
1. HELYZETFELTÁRÁS
2. STARTÉGIAI PROGRAM
A helyzetfeltáráson alapuló elemzés, a stratégia céljainak meghatározása.
Átfogó célok
Horizontális célok
Specifikus célok
Prioritások meghatározása
Programok
projektek(beavatkozások)
5. Megfogalmazunk egy problémát
6. A KISTÉRSÉGI KULTÚRÁLIS ADATBÁZIS KIÉPÍTÉSE
Miért alakult így?
Okok: - Közművelődési adatgyűjtés kiépítése
Miért nincs? Speciális cél: Igény hiányzott. Nincs szabályozva.
Nincs felelőse
+
Kistérségi szintű kulturális stratégia vagy közművelődési stratégia legyen. Csak a legfontosabb, legkarakteresebb dolgok kerüljenek bele, mert különben hatalmas információhalmazunk lesz.
SWOT analízis (GYELV)
Belső tényezők ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
Külső tényezők LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
A kistérségen kívülre vonatkozó. Ez már nem olyan sok. (1-2)
ERŐFORRÁSOK KORLÁTOK
Belső dolgok:
o kulturális hagyományok
o szellemi örökség
o valami egyediség (bor, viselet)
o nemzetiségek
o milyen a kulturális rendezvények színvonala?
o öntevékeny kulturális aktivitás(művészeti csoportok)
o mi a helyzet a civilekkel?
o milyenek a kulturális feltételek?
o Közoktatási intézmények partnerek-e?
o Többcélú kistérségi társulás milyen szerepet vállal?
o Pályázati tevékenység, erikanet.hu, nfu.hu, aktivitás
o Infrastruktúra
o szponzoráció kérdése
o milyen a kistérségi szemlélet?
o Kommunikáció mennyire működik a kistérségben?
Külső szemlélet:
o gazdasági helyzet
o pályázati lehetőségek
o jogi szabályozás (veszély: nem tudjuk, hogy mi lesz)
Számunkra mit jelent a közművelődési tevékenység?
Azok a települések ahol nincs közművelődési tevékenység, milyen segítséget kapjanak?
- Kulcsember
Olyan közösségek alakuljanak ki, amik a település egészében legyenek képesek gondolkodni.
Különös tekintettel a közművelődési szakfelügyelet
kistérségi tapasztalatainak összegzésére
A kulturális vidékfejlesztés kiemelt helyen szerepel az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Modernizációs Programjában.
A program céljai között szerepel a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális fejlesztések szerves beépítését a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe, a különböző térségi szintek közkultúrát gazdagító beruházásaira szánt források optimalizálása, olyan törekvések támogatása, amelyek hozzájárulnak az adott térség kulturális hagyományainak, identitásának kialakításához, erősítéséhez, népességmegtartó erejének növeléséhez.
E feladatcsoport keretében határozta el a Közművelődési Főosztály 2006-ban, hogy a kistérségekben elkészült szakfelügyeleti jelentések összesítésével, valamint a többcélú kistérség korábban készített munkaanyagainak célszerű felhasználásával a kistérség közművelődési ellátottságát és sajátos tevékenységi formáit bemutató jelentést készít.
Az elkészült jelentésekkel hármas célkitűzést valósítunk meg:
1. A többcélú kistérség közművelődési stratégiájához szakmai alapanyagot biztosítunk.
2. Anormatív finanszírozáshoz ellátási modelleket és mérőszámokat dolgozunk ki.
3. A kistérségek közművelődési ellátásának minősítéséhez segédanyagot készítünk.
Az összegzések elsődleges funkciója – ennek megvalósulását szolgálja azok felépítése és tartalma –, hogy használható kiindulást adjanak a többcélú kistérségek kulturális stratégiáihoz, illetve a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek normatív támogatásának eléréséhez.
Előfeltevéseink az alábbiak voltak:
a)A kultúra és közművelődés kistérségi identitást generáló tudásanyag és szakszerűség.
b)A szakfelügyelet által érzékelt kistérségi identitások, közművelődési ellátási formák tipizálhatóak.
c)A kistérségek kulturális összetartozása csak részben fedi a közigazgatási (ma többcélú) kistérségi felületeket, hol kisebb, hol átfogóbb annál, több részből összetevődő, hol azt keresztező, de ez a flexibilitás racionális eszközökkel kezelhető.
d)A kistérségi közművelődési együttműködések forrásbővítő lehetőségeket hordoznak, a normatív támogatás racionális mutatókkal megalapozható és nyomonkövethető.
e)Tapasztalataink közreadásával hasznos adalékokkal szolgálhatunk a közigazgatási változásokhoz, a költségvetés normatív támogatási rendszerének korszerűsítéséhez.
Jelenleg 29 kistérség összefoglalása készült el, valamivel több mint 300 önkormányzati feladatellátást elemző szakfelügyeleti jelentés alapján. Ezek között találunk kitűnően prosperáló kistérségeket (pl. Bajai, Sárospataki), illetve az ország leghátrányosabb helyzetű, Abaúj-Hegyközi Kistérségről készült összegzést egyaránt. Az eredmény: meglepően gazdag és az előkészítés eredményeként jól rendszerezhető ismeretanyag a kistérségekről általában és "“mérnöki pontossággal” leírható közművelődési feladat ellátási modellek, konkrétan.
A kistérségi szinten szervezhető és tervezhető közművelődési tevékenységek
Az összegző jelentésekben a korábban összefoglalt közművelődési tevékenységekre és szolgáltatásokra koncentráltunk. A kistérségi kulturális stratégia készítésekor, különösen annak helyzetelemző részében, megkerülhetetlen feladat lesz a térség közkulturális adottságainak felmérése is.
A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül az alábbi területek kistérségi, társulásos formában történő ellátása indokolt és lehetséges az eddigi feldolgozás alapján:
Ø Szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása, működtetése
Ø A munkaerő piaci helyzetet javító felnőttképzések, programok indítása a közművelődési intézmények rendszerszerű bevonásával
Ø A kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése)
Ø A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése
Ø Szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása
Ø Szakmai napok, továbbképzések szervezése
Ø A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása
Ø (pl. hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.)
Ø közösségfejlesztő programok megvalósítása
Az itt felsorolt példák részint hagyományosan működnek a kistérségekben, részint az operatív programok preferenciáihoz alkalmazkodó kezdeményezések. Természetesen a helyben lakók igénye, kreativitása, ötletgazdagsága árnyalhatja ezt a “kínálati listát”.
A célkitűzések megvalósulásának feltétele, hogy a feltárt tapasztalatokat, szaktudásunkat tudjuk mások – elsősorban térségfejlesztők, államigazgatási dolgozók, menedzserek, jogászok stb. – számára is érthetően elmondani. Egzakt, konvertálható módon, adatolva, pragmatikusan és a közművelődési szakszerűség összetevőit pontosan kimutatva. Ezáltal lesz szakmánk a gazdasági erőforrások újraelosztásakor kezelhető helyen, ezzel végső soron a kultúra kistérségi fejlesztése társadalmilag támogatott pozícióban, az ott élők életminőségének javítását, gazdagítását szolgálva.
A Közművelődési Főosztály szakfelügyeletet működtető munkája e konkrét együttműködési formában szervesen illeszkedik a területfejlesztés célkitűzéseihez illetve hozzájárul az Európai Unió által biztosított és a közművelődési feladatellátást is elősegítő források sikeres eléréséhez.
A továbbiakban bemutatjuk azt a feldolgozó táblázatot, melyet a kistérségi összegzést végző szakfelügyelők használnak, mintegy “sorvezetőként”. Szerencsésnek tartanánk, ha e táblázat folyamatosan bővülve, javítva, mind szélesebb körben válna ismertté és a kistérségi közművelődés elemzése során elfogadott mintává.
Ld. Kistérségiöfeldolg.doc feilet!!
Projekt neve
“Együtt járás” - Együtt a térben - Összetartozunk
(munkacímek)
Program a többcélú kistérségek közművelődési
feladatellátására
Projektazonosító
ROP
Projekt célja
A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások területén tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek fenntartásának, működési feltételeinek, programkínálatának javítása.
A közművelődési feladatellátásban az önkormányzati szerepvállalást kiegészítve megvalósul az erőforrások koncentrációja, a közkulturális intézményhálózat revitalizációja, a humán erőforrás fejlesztés, a partnerség és szubszidiaritás elveinek gyakorlata, a területei egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása.
Tartalom:
(adottságok, helyzetkép)
Kistérségi kultúra miden olyan örökség-együttes, mely létében és hatásában túlnő egy település határán, emblematikus adottságait több település (közösség) lakója is elfogadja, éltetésében, fejlesztésében kimutatható az e kulturális képződmény övezetébe tartozó települések együttműködése, a hozzávaló kötődés változatos szimbólumokban reprezentálódik.
A kistérség kultúrája a NUTS-hoz igazodó kulturális identitások közül a legérzékenyebb. mely nem kötődik feltétlenül közigazgatási egységhez, de nem is kizárt e két szervező erő közötti azonosság. (Az 1984-ig létező járások jelentős részében kimutatható volt ez az átfedés.) Az, hogy valaki Csepel-szigeti, bihari, jász, pilisi, jórészt az iskolán kívüli, közművelődési alkalmakon megalapozódó identitás elem. Kistérségi közművelődés minden olyan szakmai cselekvés, mely a kapcsolatok generálásában (sajátos eszközeivel) elősegíti ezeknek az együttműködéseknek a sokszínűségét, összességében a kistérség önazonosságának gazdagodását, erősödését szolgálja.
Célszerű e programban azokra a törekvésekre építeni, melyek
· a kistérségi kulturális stratégia elemeit képezik,
· hozzájárulnak az együttműködésből adódó színergikus hatások érvényesüléséhez,
Þa támogatással preferált, hagyományos értékek a többcélú kistérség kulturális önazonosságának elmélyítését szolgálják.
Támogatandó tevékenységek
(kompetenciák)
A program keretében támogatható, szervezhető és tervezhető közművelődési tevékenységek
A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül az alábbi területek kistérségi ellátása indokolt és lehetséges:
Ø Szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása, működtetése
Ø A munkaerő piaci helyzetet javító felnőttképzések, programok indítása a közművelődési intézmények rendszerszerű bevonásával
Ø A kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése)
Ø A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése
Ø Szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása
Ø Szakmai napok, továbbképzések szervezése
Ø A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása (pl. intézmény felujítás, hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.)
Ø közösségfejlesztő programok megvalósítása
Az itt felsorolt példák részint hagyományosan működnek a kistérségekben, részint az operatív programok preferenciáihoz alkalmazkodó kezdeményezések. Természetesen a helyben lakók igénye, kreativitása, ötletgazdagsága árnyalhatja ezt a “kínálati listát”.
Célcsoportok
Közvetlen célcsoport a fejlesztéseket igénylő önkormányzatok, közművelődési intézmények, civil szervezetek
Közvetett célcsoportok a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló programok résztvevői, a többcélú kistérségben létrehozott IT-háttér és adatbázisok használói
Támogatás formái
Programfinanszírozás, pályázatok
Indikátorok
a programokban résztvevők száma (közvetlen és közvetett célcsoport),
ÞA támogatások során kifejlesztett projektek folyamatos működése.
ÞFelkészült és közösen alkalmazott szakemberek körének bővülése
Hatás
A kistérségi összefogásban megvalósuló komplex programoknak munkahelyteremtő és életminőség javító következményei vannak, melyek eredményeként a támogatási időszak végére mérhetően javul a támogatott kistérségek szocio-kulturális feltételrendszere.
A kistérségre vonatkozó mintalap részét képezi a Második Nemzeti Fejlesztési Tervet előkészítő munkaanyagoknak, egyben a Közművelődési Főosztály egyik stratégiai beavatkozási területének a vázlata is.
Az Athéné Alkotó Kör magára vállalja a kistérség kultúrájának újraélesztését. Eljött az az idő, mikor a civil szféra felelőssége megnőtt és kormánytól-párttól függetlenül a már haldokló vidék és általános magyar kultúráért, zászlót kell bontani.
Lehet, kevesen tudják, de a jövő van veszélyben. Azt, amit egy általános iskolás gyermeknek meg kellene kapni úgy a kézügyesség fejlesztésben, mint a vizuális látásbővítésben nem kapják meg, mert nem lehet foglalkoztatni főállásban egy rajztanárt
Hogy álljanak majd készen ezek a gyermekek a középiskolai kihívásoknak, ha nincs semmilyen muníciójuk.
Ezek a kimaradt hiányosságokat, késöbb nagyon nehezen lehet pótolni, és az időbeni eltérés, már veszít az értékéből és nem ugyanolyan.
mit a gyermeknek 7-8 éves korában kell tudnia, és nem tudja, az egyre- másra halmozódik és felületessé válik és el is marad.
Az Athéné Alkotó Kör, mint Irodalmi és Művészeti egyesület a Kistérségi, Közkincs Kerekasztal
és a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.,
pályázati lehetőségeivel
és összefogással: megvalósítható a felzárkózás és akár a továbblépés is.
Most Ecsegen indul egy úgynevezett /Rajz Suli / ahol 10-15 gyermek ismerkedik a rajzművészet alapjaival, s szakköri munkák keretén belül magával az ábrázolás művészetével.
Az első év tapasztalatából kiindulva átfogó offenzívát indítunk a többi kistérség falvaiban, hogy felzárkózzanak a gyermekek a más iskolához képest, ahol nincsenek ilyen hiányosságok.
Az idei év decemberében ismét 2 napos jótékonysági ruhaosztást rendez a pásztói Nők a Szebb Jövőért Egyesület.
Kérjük a segíteni szándékozókat, hogy a már nem használt, de jó állapotú, mások számára még értéket képviselő ruhaneműket, cipőt, játékot, könyveket gyűjtsék össze és a megadott napon a Pásztói Művelődési Központba juttassák el (Pásztó, Deák F. u. 14.).
2009. november 17-én (kedden) 19 órától a Művelődési Központ színháztermében
A 7 szereplős krimikomédia 2 óra folyamatos nevetést ígér, miközben rávilágít emberien gyarló konfliktusainkra.
Ajándékozza meg Erzsébet, Katalin nevű ismerőseit, szeretetteit színházjeggyel és vidám percekkel!
Jegyek elővételben 1900,-Ft-os áron válthatók a Művelődési Központban (Pásztó, Deák F. út 14, 0632/460881, mailto:pasztoi.muvkozpont@gmail.com illetve 2500,-Ft-ért az előadás napján.
A rendezvény programjaként először Mészáros Sándor térség- és vállalkozásfejlesztési menedzser előadását hallhattuk, melyben bemutatta a kistérség helyzetét, adottságait, az együttműködés már meglévő, illetve kialakítandó formáit.
A második napirendi pontban Antalné Prezenszki Piroska igazgató terjesztettel elő a Kistérségi Közkincs Kerekasztal programját és időtervét - melyet a jelenlévők megvitatás után elfogadtak. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy első számú feladat a rendezvények időpontjának egyeztetése, valamint az együttműködés megszervezése.Szurdokpüspöki elvállalta a következő rendezvény házigazdai szerepét. Időpontként november 19-e (csütörtök) 13. órát jelöltünk meg.
Minden alkalommal megnézzük a fogadó település értékeit - egyúttal gyűlik az értékleltár.
2. SWOT elemzés készítése
3. Mikrotérségi Közkincs Tár
4. Tapasztalatcsere és látogatás egy már régebben működő Kistérségi Közkincs Kerekasztalnál.
5. A SWOT elemzésből kiindulva felállítjuk a célpiramist, megfogalmazzuk a stratégiát, a konkrét és specifikus célokat, erre építve pedig a Kistérség kulturális jövőképét.
6. A meglévő ismeretekre, tényekre irányulva összeállítjuk a középtávú humán és infrastrukturális projektötletek listáját erőforrás- és időtervvel együtt.
7. Összeállítjuk a kistérség kulturális stratégiáját, középtávú fejlesztési elképzelésekkel, forrásoldali meghatározással, időtervvel, pályázati projektlistával. - Pásztó egy kistérségi rendezvény, az V. Múltidéző Zsigmond nap keretén belül mutatkozik be.
Utolsó alkalommal mindenki kezébe veheti a pásztói mikrotérség kulturális helyzetelemzését:
- a kistérség általános bemutatása
- a települések egyenkénti bemutatása
- közművelődési és közgyűjteményi rendszerek bemutatása
- SWOT elemzés, célpiramis
- közművelődési és kulturális stratégia
- középtávú humán és infrastrukturális projektötletek listája erőforrás- és időtervvel
Egy nagyon jó kiállítás fogadási lehetőséget szeretnék a Kollégák figyelmébe ajánlani:
A Fényecset Fotóklub a következő másfél évben vándoroltatja a 2009-es Fényecset Természetfotós Nap kiállítási anyagát. 51 db körülbelül 45x65 cm-es kasírozott alkotásról van szó, amelyeken 2-2 db applikált akasztó található. (üvegezést nem igényel, de piszoktól, nyomódástól való védelmet igen!)
A kiállíthatóság feltétele az előző kiállítóhelyről való szállítás vállalása, illetve arra való garancia, hogy a fogadó fél sérülésmentesen, az eredeti (nagyon gondos, strapabíró) csomagolásban juttatja tovább a képeket. A kiállítási anyag megtekinthető a fotoklikk.hu közvetítő felületén. A kiíró szándéka szerint lehetőség van arra, hogy iskolák, intézmények (a turné végén) természettel kapcsolatos versenyek, pályázatok díjaként igényeljenek az alkotásokból.
További információ:
Zsila Sándor fotóművész, 0620 9294390
a Fényecset Fotóklub elnöke
Az "Athéné Műhelye" utazó kiállítás, irodalmi műsor és gyermekművészeti játszóház a Komplex Kistérségi Napok rendezvénysorozat keretében valósult meg.
Palotáson pördült a szoknya, dobbant a láb
Nagy nyüzsgéssel fogadott október 11-én reggel bennünket Palotáson a Mihályfi Ernő Művelődési Ház. Jöttek-mentek az emberek, rendezkedtek, pakoltak. Izgatott készülődés, folytott beszélgetések , sürgés-forgás mindenütt. A Biomed III. Tókerülő futóversenyét és a Cserhátalja Folklórfesztivált majdnem elmosta az eső. De a palotásiakat nem abból a fából faragták! De nem ám! Ha esik, hát esik, had essen, a programok jórésze a Művelődési Házban is elfér. Így is lett! A gondolatokat tett követte, és a remek szervezés nyomán mondhatni zökkenőmentesen zajlott az egész napos program. Mire az első futók elindultak, már ki-kikukucskált a bátortalan Napocska is a felhők mögül, meglesve a Futapest Klub által lebonyolított futóversenyt. Száznál is több induló három versenyszámban ( ovis futás, 4 km, és 13 km) bizonyította Peterdi Pál sportoló, sportújságíró, humorista klasszikussá vált mondatát, miszerint: „ A láb mindig kéznél van!”
Ezalatt a nyüzsgő-zsongó Művelődési Házban egymást érték az emberek a különböző asztaloknál. Volt, aki a változatos almafajtákkal ismerkedett, mások Varga Tamás egzotikus kaktuszgyűjteményét csodálták meg. A gyerekek csuhéztak, mézeskalácsoztak, a kisebbek az Athéné Alkotó Kör művészeti játszóházában alkottak. Az ajtóban borlovagok fogadták az idelátogató kedves vendégeket. Volt ott szőlő, bor, és mézbemutató, biotermékek ismertetője, pékáruk kóstolója és hagyományos ételek készítése. Szorgos asszonyok hámozták, reszelték a krumplit, keverték a tésztát, és mennyei illatokat terjesztve sütötték a lapcsánkát, tócsnit. Pirosra, ropogósra sütve fokhagymával, tejföllel vagy anélkül igencsak megkordítja az ember gyomrát, megindul a nyálelválasztása. Jómagam háromszor is sorba álltam ebéd helyett ezért az egyszerű finomságért.
A délutáni programok sorát az Athéné Alkotó Kör kiállítása és irodalmi délutánja nyitotta meg. Bottyán Katalin kiállítás-megnyitója bemutatta az „athénés” képzőművészeket és alkotásaikat. Nógrády Andor népi ihletésű alkotásai, Csapó Lajos lovas képei és Oláh Ferenc csendéletei illeszkedtek az alkalomhoz. Bottyán Katalin mély, ősi tudást hordozó alkotásai mellett Kiss Károly „tüzes” festményei, Simon Imre bölcs higgadtságot sugárzó képei, Varga Csaba absztrakt világértelmezése és Takács Ferenc sajátos látásmódja tette teljessé a kört Zsiga Lajos már nem először látott képeivel.
Az irodalmi délután Csapó Lajos , Kontra Marika Szvita és Pászti Szabó Zoltán verseiből állt össze. Különböző témákat érintve egymásnak adták a szót az alkotók a szülőföld szeretetéről, a költészetről, a magyar nyelvről, a szerelemről és még sokminden másról szóló verseikkel. Az irodalmi délutánt követően nyelvi, irodalmi játékokban próbálhatták ki magukat a hozzá kedvet érző látogatók. Irodalmi totó, keresztrejtvény, irodalmi alakok hirdetései, nyelvgyötrők és egyéb irodalmi-nyelvi játékokkal múlattuk az időt.
A színházteremben Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és Szabó Mihály Palotás polgármestere mondott köszöntőt, majd elkezdődött a hagyományőrző csoportok folklórműsora. Fonott hajú , pörgő szoknyás kicsi lányok és mellényes, nagykalapos kislegények ropták a színpadon nagy lelkesedéssel. Pördült a szoknya, dobbant a láb. Balog Edina és zenekara kísérte a fellépő csoportokat. Nyugdíjas klubok nótakörei, népdalkörök dalcsokrai váltották a táncosokat szusszanásnyi pihenőt adva az átöltözéshez. Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Héhalom, Palotás, Pásztó, Szarvasgede és Szurdokpüspöki hagyományőrző csoportjai szórakoztattak bennünket. Előbb a kisebbek, majd a nagyobbak, végül a felnőttek mutatták be tudásuk legjavát.
Sötét este volt már, mire a Cserhátalja Folklórfesztivál véget ért. Az Oktatási Minisztérium támogatásával a Közkincs program keretében megvalósult rendezvény hosszú ideig élmény marad a szervezők, a fellépők, a résztvevők és a látogatók számára is. Művészetek találkozása volt ez a nap, gasztronómia, borászat, kertészet, és sport adott azon a napon randevút egymásnak.
Hazafelé az autóban élményekkel telve még sokáig fülemben csengett a nótás kedvű asszonyok ízes-palócos éneke.
Kontra Marika Szvita
Palotás
Cserhátalja Folklórfesztivál
Athéné irodalmi délután felolvasások:
Zsiga Lajos: A festő szárnyain, G. Szabó Róza: Athéné, Csapó Lajos: Szülőfalum, Pászti Szabó Zoltán: Édes anyanyelv, Kontra Marika Szvita: A magyar nyelvről, Csapó Lajos: Ha teheted, Pászti Szabó Zoltán: Olvad a hó, Kontra Marika Szvita: Kétség és remény közt, Pászti Szabó Zoltán: Maradok a hóban, Kontra Marika Szvita: Tollam alá, Pászti Szabó Zoltán: Petőfi nevében, Kontra Marika Szvita: Radnóti, Pászti Szabó Zoltán: Kedveshez, Kontra Marika Szvita: A folyón túl, Pászti Szabó Zoltán: Iskolámnak, Kontra Marika Szvita: Margit néni sütni tanít (novella), Pászti Szabó Zoltán: Dalban mondom el, Pászti Szabó Zoltán: Álmomban nálad jártam, Kontra Marika Szvita: A szeretet a legfontosabb, Pászti Szabó Zoltán: Gyönyörű lányok, Pászti Szabó Zoltán: Édesanya, Pászti Szabó Zoltán: Önmagad légy.
Pásztó Kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében helyezkedik el. Középpontja, Pásztó több mint 600 éves városként hagyományos gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális centrum. A kistérséghez 26 település tartozik. A terület legfőbb vonzerejét táji, természeti valamint kulturális adottságai jelentik: a Mátra és a Cserhát összefüggő erdei, változatos tájai gyönyörűek, a történelmi, egyházi és kulturális emlékek gazdagsága is páratlan. A közös palóc identitástudatot kiegészítik a településekre jellemző lokálpatrióta érzelmek, hagyományos és a kortárs kultúra elemeit fesztiválok, falusi/városi és mikrotérségi szintű rendezvények tartják fent. Számos hagyományőrző és kortárs civil művészeti szervezet, csoport működik, némelyik országosan is kiemelkedő eredménnyel. Több közösségi kezdeményezés indult a helyi kultúra megismertetése érdekében: Muzsikál az erdő, Palóc út stb. 2009. október 15-én Közkincs kerekasztal alakult, ami a kulturális összefogás szerve lesz.
Ez a blog az itteni kulturális élet szervezését és bemutatását elősegítendő jött létre a közművelődési naptárral együtt. Ha cikket, képet küld, azzal még jobb lesz
