Eseménynaptár

2009. november 25., szerda

Közkincs Kerekasztal Szurdokpüspökiben - jegyzőkönyv

JEGYZŐKÖNYV

Közkincs Kerekasztal találkozó

2009. november 19.

1. Séta, Szurdokpüspöki nevezetességeinek megtekintése a Polgármester úr vezetésével

2. Bottyán Katalin köszönti a csapatot

3. B. Szolnoki Ildikó előadása

Balassi Bálint Könyvtár, Salgótarján

Népművelő, könyvtáros és közösségfejlesztő

Kistérségi kulturális stratégia Miért kell nekünk ilyet készíteni?

o Azért, hogy megfogalmazódjanak jövőbeni terveink és ezt tudjuk tartani. - fejlesztési célokat fogalmazzunk meg.
o Pályázatírást megkönnyíti.
o A hiányosságokat megfogalmazzuk és megpróbáljuk pótolni, megvalósítani.
o


1. STRATÉGIAI TERVEZÉS



1. Milyen távra?
2. Hosszútávra szól, 3 – 5 évre
3. Milyen érvényességi körre?
4. Milyen adatok, események?
5. Be kell mutatkozni demográfiai-, gazdasági-, társadalmi adatok. A kistérségre vonatkozóan kell az adatokat összegyűjteni.
6. Mennyire rugalmas?
7. Mikor változnak a körülmények változtatunk rajta az adott körülményekhez mérten.
8. Kapcsolódás más tervekhez?
9. A kistérséghez célszerű kapcsolódni a terveinkkel.



2. FEJLESZTÉSI PROGRAMOZÁS FÁZISOK

STRATÉGIA: probléma – célkitűzés – tervezés – végrahajtás – értékelés










PROJEKT

PROGRAM


























3. STRATÉGIAI TERVEZÉS LÉPÉSEK



1. A TERVEZÉS MEGTERVEZÉSE

(a tervezési folyamat kialakítása)

2. HOL TARTUNK?

Helyzetfeltárás

Problémák meghatárosása

Problémafa, Célfa

Interjúzás: 3 kérdéses interjú pl: Mi a jó a településen?

Mi a rossz a településen?

Milyen ötletei vannak?

3. HOVÁ AKARUNK ELJUTNI?

Célok meghatározása.

4. MI MÓDON?

Operatív programok

Projektek

-logikai- időbeli elrendezés (időterv)

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI


4. A STRATÉGIAI TERV ELEMEI



1. HELYZETFELTÁRÁS

2. STARTÉGIAI PROGRAM

A helyzetfeltáráson alapuló elemzés, a stratégia céljainak meghatározása.


Átfogó célok


Horizontális célok

Specifikus célok




Prioritások meghatározása




Programok

projektek(beavatkozások)

5. Megfogalmazunk egy problémát
6. A KISTÉRSÉGI KULTÚRÁLIS ADATBÁZIS KIÉPÍTÉSE



Miért alakult így?

Okok: - Közművelődési adatgyűjtés kiépítése

Miért nincs? Speciális cél: Igény hiányzott. Nincs szabályozva.

Nincs felelőse

+


Kistérségi szintű kulturális stratégia vagy közművelődési stratégia legyen. Csak a legfontosabb, legkarakteresebb dolgok kerüljenek bele, mert különben hatalmas információhalmazunk lesz.


SWOT analízis (GYELV)

Belső tényezők ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

Külső tényezők LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

A kistérségen kívülre vonatkozó. Ez már nem olyan sok. (1-2)

ERŐFORRÁSOK KORLÁTOK





Belső dolgok:

o kulturális hagyományok
o szellemi örökség
o valami egyediség (bor, viselet)
o nemzetiségek
o milyen a kulturális rendezvények színvonala?
o öntevékeny kulturális aktivitás(művészeti csoportok)
o mi a helyzet a civilekkel?
o milyenek a kulturális feltételek?
o Közoktatási intézmények partnerek-e?
o Többcélú kistérségi társulás milyen szerepet vállal?
o Pályázati tevékenység, erikanet.hu, nfu.hu, aktivitás
o Infrastruktúra
o szponzoráció kérdése
o milyen a kistérségi szemlélet?
o Kommunikáció mennyire működik a kistérségben?



Külső szemlélet:

o gazdasági helyzet
o pályázati lehetőségek
o jogi szabályozás (veszély: nem tudjuk, hogy mi lesz)



Számunkra mit jelent a közművelődési tevékenység?

Azok a települések ahol nincs közművelődési tevékenység, milyen segítséget kapjanak?

- Kulcsember

Olyan közösségek alakuljanak ki, amik a település egészében legyenek képesek gondolkodni.

-Ez konfliktusokkal jár.

Jegyzőkönyvvezető: Szlobodnyikné Illés Anett

2009. november 9., hétfő

közművelődési feladatellátási minták a többcélú kistérségekben


A CIKK AZ ERIKANETRŐL SZÁRMAZIK: http://www.erikanet.hu/oldal.php?menupont_id=488747&
A KÖZMŰVELŐDÉSI FŐOSZTÁLY EGYIK MUNKAANYAGA


Különös tekintettel a közművelődési szakfelügyelet
kistérségi tapasztalatainak összegzésére

A kulturális vidékfejlesztés kiemelt helyen szerepel az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Modernizációs Programjában.
A program céljai között szerepel a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális fejlesztések szerves beépítését a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe, a különböző térségi szintek közkultúrát gazdagító beruházásaira szánt források optimalizálása, olyan törekvések támogatása, amelyek hozzájárulnak az adott térség kulturális hagyományainak, identitásának kialakításához, erősítéséhez, népességmegtartó erejének növeléséhez.
E feladatcsoport keretében határozta el a Közművelődési Főosztály 2006-ban, hogy a kistérségekben elkészült szakfelügyeleti jelentések összesítésével, valamint a többcélú kistérség korábban készített munkaanyagainak célszerű felhasználásával a kistérség közművelődési ellátottságát és sajátos tevékenységi formáit bemutató jelentést készít.
Az elkészült jelentésekkel hármas célkitűzést valósítunk meg:
1. A többcélú kistérség közművelődési stratégiájához szakmai alapanyagot biztosítunk.
2. A normatív finanszírozáshoz ellátási modelleket és mérőszámokat dolgozunk ki.
3. A kistérségek közművelődési ellátásának minősítéséhez segédanyagot készítünk.
Az összegzések elsődleges funkciója – ennek megvalósulását szolgálja azok felépítése és tartalma –, hogy használható kiindulást adjanak a többcélú kistérségek kulturális stratégiáihoz, illetve a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek normatív támogatásának eléréséhez.


Előfeltevéseink az alábbiak voltak:
a)     A kultúra és közművelődés kistérségi identitást generáló tudásanyag és szakszerűség.
b)     A szakfelügyelet által érzékelt kistérségi identitások, közművelődési ellátási formák tipizálhatóak.
c)     A kistérségek kulturális összetartozása csak részben fedi a közigazgatási (ma többcélú) kistérségi felületeket, hol kisebb, hol átfogóbb annál, több részből összetevődő, hol azt keresztező, de ez a flexibilitás racionális eszközökkel kezelhető.
d)     A kistérségi közművelődési együttműködések forrásbővítő lehetőségeket hordoznak, a normatív támogatás racionális mutatókkal megalapozható és nyomonkövethető.
e)     Tapasztalataink közreadásával hasznos adalékokkal szolgálhatunk a közigazgatási változásokhoz, a költségvetés normatív támogatási rendszerének korszerűsítéséhez.

Jelenleg 29 kistérség összefoglalása készült el, valamivel több mint 300 önkormányzati feladatellátást elemző szakfelügyeleti jelentés alapján. Ezek között találunk kitűnően prosperáló kistérségeket (pl. Bajai, Sárospataki), illetve az ország leghátrányosabb helyzetű, Abaúj-Hegyközi Kistérségről készült összegzést egyaránt. Az eredmény: meglepően gazdag és az előkészítés eredményeként jól rendszerezhető ismeretanyag a kistérségekről általában és "“mérnöki pontossággal” leírható közművelődési feladat ellátási modellek, konkrétan.

A kistérségi szinten szervezhető és tervezhető közművelődési tevékenységek

Az összegző jelentésekben a korábban összefoglalt közművelődési tevékenységekre és szolgáltatásokra koncentráltunk. A kistérségi kulturális stratégia készítésekor, különösen annak helyzetelemző részében, megkerülhetetlen feladat lesz a térség közkulturális adottságainak felmérése is.
A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül az alábbi területek kistérségi, társulásos formában történő ellátása indokolt és lehetséges az eddigi feldolgozás alapján:

Ø Szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása, működtetése
Ø A munkaerő piaci helyzetet javító felnőttképzések, programok indítása a közművelődési intézmények rendszerszerű bevonásával
Ø A kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése)
Ø A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése
Ø Szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása
Ø Szakmai napok, továbbképzések szervezése
Ø A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása
Ø (pl. hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.)
Ø közösségfejlesztő programok megvalósítása

Az itt felsorolt példák részint hagyományosan működnek a kistérségekben, részint az operatív programok preferenciáihoz alkalmazkodó kezdeményezések. Természetesen a helyben lakók igénye, kreativitása, ötletgazdagsága árnyalhatja ezt a “kínálati listát”.
A célkitűzések megvalósulásának feltétele, hogy a feltárt tapasztalatokat, szaktudásunkat tudjuk mások – elsősorban térségfejlesztők, államigazgatási dolgozók, menedzserek, jogászok stb. – számára is érthetően elmondani. Egzakt, konvertálható módon, adatolva, pragmatikusan és a közművelődési szakszerűség összetevőit pontosan kimutatva. Ezáltal lesz szakmánk a gazdasági erőforrások újraelosztásakor kezelhető helyen, ezzel végső soron a kultúra kistérségi fejlesztése társadalmilag támogatott pozícióban, az ott élők életminőségének javítását, gazdagítását szolgálva.
A Közművelődési Főosztály szakfelügyeletet működtető munkája e konkrét együttműködési formában szervesen illeszkedik a területfejlesztés célkitűzéseihez illetve hozzájárul az Európai Unió által biztosított és a közművelődési feladatellátást is elősegítő források sikeres eléréséhez.
A továbbiakban bemutatjuk azt a feldolgozó táblázatot, melyet a kistérségi összegzést végző szakfelügyelők használnak, mintegy “sorvezetőként”. Szerencsésnek tartanánk, ha e táblázat folyamatosan bővülve, javítva, mind szélesebb körben válna ismertté és a kistérségi közművelődés elemzése során elfogadott mintává.


Ld. Kistérségiöfeldolg.doc feilet!!






Projekt neve
“Együtt járás - Együtt a térben - Összetartozunk
(munkacímek)
Program a többcélú kistérségek közművelődési
feladatellátására


Projektazonosító
ROP

Projekt célja
A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások területén tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek fenntartásának, működési feltételeinek, programkínálatának javítása.
A közművelődési feladatellátásban az önkormányzati szerepvállalást kiegészítve megvalósul az erőforrások koncentrációja, a közkulturális intézményhálózat revitalizációja, a humán erőforrás fejlesztés, a partnerség és szubszidiaritás elveinek gyakorlata, a területei egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása.

Tartalom:
(adottságok, helyzetkép)
Kistérségi kultúra miden olyan örökség-együttes, mely létében és hatásában túlnő egy település határán, emblematikus adottságait több település (közösség) lakója is elfogadja, éltetésében, fejlesztésében kimutatható az e kulturális képződmény övezetébe tartozó települések együttműködése, a hozzávaló kötődés változatos szimbólumokban reprezentálódik.
A kistérség kultúrája a NUTS-hoz igazodó kulturális identitások közül a legérzékenyebb. mely nem kötődik feltétlenül közigazgatási egységhez, de nem is kizárt e két szervező erő közötti azonosság. (Az 1984-ig létező járások jelentős részében kimutatható volt ez az átfedés.) Az, hogy valaki Csepel-szigeti, bihari, jász, pilisi, jórészt az iskolán kívüli, közművelődési alkalmakon megalapozódó identitás elem. Kistérségi közművelődés minden olyan szakmai cselekvés, mely a kapcsolatok generálásában (sajátos eszközeivel) elősegíti ezeknek az együttműködéseknek a sokszínűségét, összességében a kistérség önazonosságának gazdagodását, erősödését szolgálja.
Célszerű e programban azokra a törekvésekre építeni, melyek
· a kistérségi kulturális stratégia elemeit képezik,
· hozzájárulnak az együttműködésből adódó színergikus hatások érvényesüléséhez,
Þa támogatással preferált, hagyományos értékek a többcélú kistérség kulturális önazonosságának elmélyítését szolgálják.




Támogatandó tevékenységek
(kompetenciák)
A program keretében támogatható, szervezhető és tervezhető közművelődési tevékenységek
A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül az alábbi területek kistérségi ellátása indokolt és lehetséges:

Ø Szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása, működtetése
Ø A munkaerő piaci helyzetet javító felnőttképzések, programok indítása a közművelődési intézmények rendszerszerű bevonásával
Ø A kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése)
Ø A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése
Ø Szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása
Ø Szakmai napok, továbbképzések szervezése
Ø A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása (pl. intézmény felujítás, hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.)
Ø közösségfejlesztő programok megvalósítása

Az itt felsorolt példák részint hagyományosan működnek a kistérségekben, részint az operatív programok preferenciáihoz alkalmazkodó kezdeményezések. Természetesen a helyben lakók igénye, kreativitása, ötletgazdagsága árnyalhatja ezt a “kínálati listát”.

Célcsoportok
Közvetlen célcsoport a fejlesztéseket igénylő önkormányzatok, közművelődési intézmények, civil szervezetek
Közvetett célcsoportok a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló programok résztvevői, a többcélú kistérségben létrehozott IT-háttér és adatbázisok használói



Támogatás formái
Programfinanszírozás, pályázatok

Indikátorok
a programokban résztvevők száma (közvetlen és közvetett célcsoport),
támogatott programok száma,
munkaerőpiacra belépők/visszatérők száma,
a kifejlesztett háttéranyagok, adatbázisok,
revitalizált intézmények száma.


Eredmény
ÞKistérségi összefogásban megvalósuló intézményfenntartás, szakember alkalmazás, programszervezés színergikus hatásai.
ÞA támogatások során kifejlesztett projektek folyamatos működése.
ÞFelkészült és közösen alkalmazott szakemberek körének bővülése


Hatás
A kistérségi összefogásban megvalósuló komplex programoknak munkahelyteremtő és életminőség javító következményei vannak, melyek eredményeként a támogatási időszak végére mérhetően javul a támogatott kistérségek szocio-kulturális feltételrendszere.



A kistérségre vonatkozó mintalap részét képezi a Második Nemzeti Fejlesztési Tervet előkészítő munkaanyagoknak, egyben a Közművelődési Főosztály egyik stratégiai beavatkozási területének a vázlata is.


2009. november 2., hétfő

Az Athéné Alkotó Kör missziója a kistérségben

Az Athéné Alkotó Kör magára vállalja a kistérség kultúrájának újraélesztését. Eljött az az idő, mikor a civil szféra felelőssége megnőtt és kormánytól-párttól függetlenül a már haldokló vidék és általános magyar kultúráért, zászlót kell bontani.

Lehet, kevesen tudják, de a jövő van veszélyben. Azt, amit egy általános iskolás gyermeknek meg kellene kapni úgy a kézügyesség fejlesztésben, mint a vizuális látásbővítésben nem kapják meg, mert nem lehet foglalkoztatni főállásban egy rajztanárt
Hogy álljanak majd készen ezek a gyermekek a középiskolai kihívásoknak, ha nincs semmilyen muníciójuk.
Ezek a kimaradt hiányosságokat, késöbb nagyon nehezen lehet pótolni, és az időbeni eltérés, már veszít az értékéből és nem ugyanolyan.
mit a gyermeknek 7-8 éves korában kell tudnia, és nem tudja, az egyre- másra halmozódik és felületessé válik és el is marad.

Az Athéné Alkotó Kör, mint Irodalmi és Művészeti egyesület a Kistérségi, Közkincs Kerekasztal
és a
Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.,
pályázati lehetőségeivel

és összefogással: megvalósítható a felzárkózás és akár a továbblépés is.

Most Ecsegen indul egy úgynevezett /Rajz Suli / ahol 10-15 gyermek ismerkedik a rajzművészet alapjaival, s szakköri munkák keretén belül magával az ábrázolás művészetével.
Az első év tapasztalatából kiindulva átfogó offenzívát indítunk a többi kistérség falvaiban, hogy felzárkózzanak a gyermekek a más iskolához képest, ahol nincsenek ilyen hiányosságok.


Zsiga Lajos
Athéné Alkotó Kör
Elnöke