Meghívó

Add tovább!

Fiatalokkal a települési közösségekért

Előzetes szempontok egy országos közösségi mozgalom kialakításához

Szakmai Nap, 2010. április 12.

Budapest, I. Corvin tér 8.

                                                                                                                              Budapest, 2010. március 9.

A mozgalom bemutatása

Egy fiatalok részvételével épülő demokrácia- és közösségfejlesztő országos önkéntes mozgalom indítását tervezzük, mert azt tapasztaljuk, hogy

- a megújulásra nem képes települési közösségek értelmiségi/fejlesztői segítség nélkül, magukra maradtak,

- a lassú polgárosodás és demokratizálódás szükségessé teszi az értelmiség széleskörű szerepvállalását;

- a fiatalságot az intézmények nem készítik fel az aktív demokratikus/közösségi létre, a közjóért való munkálkodásra, s nem tudnak társadalmi és önkéntes munkatapasztalatokra sem szert tenni;

- a közép és felsőoktatási oktatási-nevelési intézmények közül kevesen vállalnak szervezetten részt környezetük emberi erőforrásának fejlesztésében;

- a kultúraváltás folyamatában erősebbek a dekulturálódás elemei, mint az új, demokratikus és közösségi kultúra kiépülésének jegyei.

A mozgalom célja egyfelől az, hogy elősegítse az ifjúság közösségi és demokratikus szocializációját azáltal, hogy konkrét cselekvési terepet biztosít a fiatalok és oktató-nevelő intézményeik, szervezeteik társadalmi szerepvállalásához, ugyanakkor az, hogy elősegítse a települési közösségek megújulását és mindezzel hozzájáruljon a magyar demokrácia megerősödéséhez, a következő lehetséges módokon:

- az idősebb (többnyire már nem a településükön tanuló, de hazajáró) fiatalok együtt dolgoznak a helyben élő fiatalabbakkal (általános iskolások) településük, társaságuk közösségibbé tételén (nyári táborok, szomszédolás, nemzetközi kapcsolatok, természet és környezetvédő programok, stb. a helyi igények szerint);

- A felsőoktatásban tanulók - a hajdani settlementekhez hasonló módon - tanító- és facilitátor-szerepet vállalnak a segítségükre igényt tartó, fogadó településeken (falvakban, városrészekben) az önszerveződés minden lehetséges területén (előadások, előadássorozatok, tanfolyam-jellegű képzések tartása, felzárkóztató programok szervezése, tanulmányutak szervezése itthon és külföldön a helyieket érdeklő fejlesztési témákban, pl. turizmus, ökogazdálkodás, stb).

A mozgalom nem új intézményeket épít, hanem ráépül a jelenlegi intézményrendszerekre és hálózatokra, s a meglévő kapacitásokat egészíti ki új funkciókkal, melyek a már korábban működő tevékenységeket is fejleszthetik-integrálhatják, pl. közösségfejlesztő, ifjúsági- és diák, civil segítő szervezetek esetében.

Közösségfejlesztői tapasztalataink azt igazolják, hogy a diákoknak, de a segítő szervezeteknek és önkénteseknek is vannak szabad, mozgósítható kapacitásaik, pl. többen jelentkeznek önkéntesnek, mint amennyi feladatot rájuk tudnának bízni, vagy pályázati kezdeményezésre megszerveződtek új intézmények, amelyek a projekt lejárta után keresik új feladataikat és lehetséges funkcióikat.

Célunk, hogy e szabad kapacitásokat a közjó gyarapítására, s általa társadalmi tapasztalatok szerzésére fordítsuk. Azt tapasztaljuk, hogy – rossz társadalmi közérzetünk ellenére – az állampolgárok többsége szívesen tenne jót, gyarapítva a közjót is, de nem tudja, mit, hogyan és kikkel tehetne ennek érdekében? A vezetettségre, a szervezettségre való igény erős, s e mozgalom célja többek között az, hogy szervezetté tegye a jobbító szándékokat és becsatornázza azokat egy kínálati és keresleti rendszerbe.  

A mozgalom beindulása érdekében szükséges

-         egy részvételi tervezési-fejlesztési folyamat beindítása a lehetséges legszélesebb (országos) szinten, 

-         a mozgalom országos és regionális szervezési kereteinek kiépítése,

-         a mozgalom sikerre viteléhez szükséges képzési háttér biztosítása,

-         egy „mozgalomszervező környezet” kialakítása, amely bázisa (gyűjtőhelye)

- a mozgalom alapvetése, üzenete, működési módja tiszta és érthető megjelenítésének (beleértve az arculatot és vizuális elemeket is),

                             - a mozgalomhoz kapcsolódó hírek és információk gyűjtésének, rendszerezések,

- a mozgalmi tevékenységek adatbázis-szerű megjelenítésének (kereshető, kategorizálható),

- az „igények” és „felajánlások” on-line rendszerezésének, összekapcsolásának, vizuális megjelenítésének.

Módszerünk a bevonás, az érintettek részvételének biztosítása a közösségi tervezés egész folyamatában. Ez a módszer biztosíthatja az érintettek motiválását, ezáltal valósulhat meg az egy önkéntes mozgalom sikerre viteléhez nélkülözhetetlen előfeltétel, hogy az érintettek saját szükségleteik kielégítésének, elhatározásuk és munkájuk következményének tekintsék majd a mozgalmat.

A bevonás vagy aktivizálás két fő részből áll:

- Személyek és szervezetek bevonása személyes megszólítás révén, szükségleteik és motivációik feltárása, kapacitásaik mozgósítása;

- Területi (helyi, kistérségi, megyei, regionális) szintű közösségi beszélgetések. Az itt elhangzott vélemények és javaslatok továbbiakat generálnak, új érdeklődőket vonnak be, felállítják a munka prioritásait és nagy vonalakban megtörténik a nyilvánosság előtti elköteleződés és szerepvállalás is. E helyi nyilvános tanácskozás a mozgalommal kapcsolatos vélemények közkinccsé tételére, közösségi mérlegelésére és a közös álláspont kialakítására ad lehetőséget.

A részvételi tervezés-fejlesztés során aktivizálandók lehetséges köre (ajánlás, természetesen bővíthető, kihagyható – a helyi viszonyoknak megfelelően)

A helyi képzési igényeket ismerő (részben) képzési szervezetek:

- CISzOK Civil Szolgáltató Központok

- DIA Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

- Kistérségi kulturális referensek

- Közkincs-kerekasztalok

- Kulturális Koordinációs Irodák

- Magyar Népfőiskolai Társaság

- Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

- Önkéntes Központ Alapítvány

- Önkéntes Központ Hálózat

- ProHáló

- Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák,

- TLCD 16 európai ország civil felnőttképzési hálózata,

- CEE CN hálózata.

A helyi közösségi szükségleteket és közösséghiányos területeket ismerő szervezetek:

- Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ 19 megye);

- SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület

- Művelődési, közösségi és teleházak

- családsegítő központok

- Egészséges Településekért Alapítvány

- egyházak és karitász szervezetek

- öko-iskolák

- falugondnokok egyesületei

- Esélyek Háza

Fogadó települések közösségi aktivistái; helyi általános iskolák tanárai

Diákszervezetek:

              - települési ifjúsági és gyermekönkormányzatok

              - diákönkormányzatok

              - hallgatói önkormányzatok

Közép- és felsőfokú oktatási intézmények és érdeklődő tanáraik:

              - segítő képzések tanárai

              - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (1+ 7 regionális OFI-pont)

- Nonprofit Képzési Műhely

- középiskolai tanárok

A mozgalom megvalósítása

A, A kezdeményezők

A mozgalom helyi szinten szerveződik és fejleszti ki saját szervezeti kereteit. A megfelelő szintű kiépültség eléréséig a mozgalom beindulását kezdeményező szervezet, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) programvezető szervezeteivel közösen, átmeneti jelleggel működő országos Koordinációs Bizottságot hoz létre a program vezetésére és irányítására, amelybe – előzetes érdeklődésük alapján - a következő szervezeteket hívja meg:

              - Civil Kollégium Alapítvány és KRÉTA hálózata.

- Magyar Művelődési Intézet: Közösségfejlesztés és Regionális Osztályok, ez utóbbi működteti a közkincs-kerekasztalokat, a Kulturális Koordinációs Irodákat, s fogja össze a kistérségi kulturális referenseket.

- Közösségi Kapcsolat Alapítvány: a közösségfejlesztés honlapjának működtetője.

              - ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület, Nap Klub Alapítvány és Istenkúti Közösségért Egyesület: közösségfejlesztő szervezetek, munkájukban kiemelt hangsúlyt adnak a settlement-mozgalom hazai elterjesztésének, mely a modern kor leghatásosabb tanító-tanuló mozgalma.

A kezdeményezők szerepe a kezdeményezés folyamatos életben tartása, a program népszerűsítése és terjesztése on-line eszközökkel, a média informálása. A helyi cselekvők megkeresésére konzultációt biztosít, szükség esetén szakembereivel segíti a helyi közösségi beszélgetések és tárgyalások sikeres lebonyolítását, kidolgozza a mozgalom sikerre viteléhez szükséges képzési hátteret és biztosítja a képzések önköltséges elérhetőségét. Az első időszakban 3 területen látszik nélkülözhetetlennek a képzési háttér:

- 48 órás képzés önkéntes ifjúsági animátorok számára

Témakörei: demokrácia és civil társadalom; a településközösség és benne az ifjúság helyzetének ismerete; a közösségi részvétel; az egyes gyermek- és ifjúsági korosztályok sajátosságai és kedvelt szabadidős foglalatosságai; az ifjú korosztályok motiválása a helyi cselekvésre; az ifjúsági cselevés, az egyes események, rendezvények lebonyolításának főbb technikái; hazai/nemzetközi kapcsolat- és hálózatszervezés.

- 24 órás képzés a leendő helyi (regionális, megyei vagy kistérségi) szervező-központok önkéntesei számára;

Témakörök: az intézményközi kapcsolatok kiépítése és a mozgalomszervezésre alakuló új, lokális intézmények építése: kapcsolati rendszerek a lokalitásban; bővítésük és együttműködésük kezdeményezésének és működtetésének módjai; új, önkéntes területi szervezési központok létrehozása – a meglévő kapacitásokra építve; a települési (fogadó) és az ifjúsági (támogató) oldal egymáshoz szervezése; segítő hálózatok bekapcsolása a munka elindításához.

- 24 órás képzés a mozgalmat önkéntesként segítő felnőttek számára.

Témakörök: a felnőtt segítőknek tervezendő képzés elsősorban a segítés indirekt formáival és módszereivel fog foglalkozni, amelyek lehetővé teszik a fiatalok önálló (nem kontrollált, de szükség esetén segített!), tudatos és hatékony társadalmi szerepvállalását.

A fenti képzésekhez a Közösségfejlesztők Egyesülete megkezdte forrásteremtő tevékenységét, s reményei szerint ősszel a bevezető képzések be is indulhatnak. A képzések rendszeressé válásához szükség van a csatlakozók hasonló forrásteremtési erőfeszítéseire is.

A kezdeményezők koordinációs bizottságba delegálják a mozgalom szervezéséért felelős tagjaikat. A koordinációs bizottság a program szükségletei alapján ülésezik. Abban a mértékben, amilyenben a helyi erők és intézményeik átveszik a kezdeményezést, a kezdeményezők fokozatosan visszavonulnak a kezdeményezéstől és szerepük a szakmai segítés fent vázolt módjaiban teljesül, addig, ameddig a helyi szerveződések erre igényt tartanak. Célunk, hogy a mozgalom önszervező módon működjön.

B, A kezdeményezést átvevők – a helyi cselekvők

A mozgalom hólabda-szerűen fog terjedni és országos kiépítése éveket vesz igénybe, területileg és intézményi részvétel szempontjából is egyenetlenül fog fejlődni (hiszen önkéntességre épül), ugyanakkor szinte bizonyosra vehető, hogy egyes helyeken már a tervezés során is beindul a tevékenység.

A kiválasztás legfőbb alapelvei: informalitás és önkéntesség. Csak olyanokat keressünk fel, akiket kapcsolati hálózatunk demokráciára és közösségi gondolkodásra nyitott, az ifjúság társadalmi-közösségi elkötelezésére alkalmasaknak ismer, s akik hajlandók lennének bekapcsolódni az önkéntes mozgalomba.

A kapcsolatszervezési munkát maguk az érintettek töltik meg tartalommal. Ez azt jelenti, hogy pl. a település-felsőoktatási intézmény, vagy középiskola-általános iskola együttműködésének tartalmát maguk az érintettek határozzák meg, a helyi szükségleteket és sajátosságokat figyelembe véve. A támogató oldal (segítésre kész diákok, fiatalok) és a fogadó oldal (az őket fogadni kész iskolák diákjai, települések közösségi csoportjai) megbeszélik a cselekvésnek teret adó település/intézmény szükségleteit, igényeit és az együttműködés lehetőségeit, szükség esetén önkéntes közvetítő, segítő közreműködésével. Megalkotják saját programjaikat, melynek megvalósításához a továbbiakban ők maguk teremtik elő a szükséges feltételeket – esetleg a már említett segítő támogatásával. Szükséges, hogy a helyi cselekvők kifejlesszék a mozgalom helyi irányításának szervezeti keretét és ne csak a kezdeményezésben legyenek erősek, hanem annak megvalósulását is kísérjék figyelemmel és szükség esetén nyújtsanak segítséget is.

A helyi cselekvők eleinte a személyes megszólítás módszerével élhetnek, melyben a szóban forgó térség kulcsszereplőivel veszik fel a kapcsolatot, majd integrációs munkát folytathatnak a megszólítottakkal közösségi beszélgetések keretében, s amikor ennek hatására kibontakozik az adott helyen érvényes cselekvés, annak sikerre viteléhez nyújthatnak szükség esetén segítséget.

A személyes megszólítás

Funkciói interjúk esetében: személyes megszólítás és meghívás, információnyújtás a potenciális célcsoportnak, a megkérdezett véleményének, késztetéseinek, motivációinak, szükségleteinek és javaslatainak megismerése.

-         Az önkéntes közösségfejlesztők felkeresik vonzáskörzetük felnőttképzéssel, a civil társadalom szolgáltató és fejlesztő funkcióival, az ifjúsággal, művelődéssel, kulturális és társas élet szervezésével, közösségfejlesztéssel, esélyegyenlőséggel stb. foglalkozó országos/regionális/megyei szervezeteinek, hálózatainak képviselőit, valamint a potenciális fogadó települések közösségi aktivistáinak fentiekben azonosított körét, azokét, akik/amelyek a mozgalom közösségi, „fogadó” oldal”-át biztosítják.

-         Felkeresik továbbá az értelmiségi szerepvállalásra készülő és az intergenerációs munkában potenciálisan részt vállaló fiatalokat, akik a mozgalom „támogató” oldal”-át biztosítják, valamint a munkájukhoz hátteret nyújtó oktatási-nevelési intézmények/szervezetek tanárait és hallgatói szervezeteit.

Az interjúkészítést a Szakmai Napon alkalmazzuk, a tapasztalatok alapján finomítjuk, arról külön módszertani anyagot adunk ki!

Ajánlatos az egy terület interjúiban foglalt vélemények, javaslatok, felajánlások írásos összegzése és elemzése, hiszen ez adja a közösségi beszélgetések kiindulópontját.

Közösségi beszélgetések

Az interjúkat készítő önkéntes közösségfejlesztők összehívják azokat, akiket a személyes beszélgetésben már felkerestek, s akik önként vállalják a részvételt és hajlandók további érdeklődőket is bevonni.

A közösségi beszélgetések funkciói

- a mozgalommal kapcsolatos vélemények, javaslatok, felajánlások összegzésének ismertetése;

- véleménycsere az elhangzottak alapján;

- elköteleződés, feladatvállalás a nyilvánosságban;

- a regionális szervezőközpontok létrehozásának előkészítése.

Kiinduló elképzelésünk szerint a megalakulandó szervezési központok nem önálló jogi személyiséggel bíró intézmények lesznek, hanem konzorciumban működő új intézmények (tanácsok, bizottságok, munkacsoportok), amelyeknek az lesz a fő feladata, hogy a „fogadó” és a „támogató” oldalt együvé szervezzék, összetalálkoztassák és szükség esetén – ameddig erre igény van – segítsék e kapcsolat kialakulását és együttműködéssé erősödését.

A mozgalom szerveződésének kulcseleme, hogy a résztvevők egyszerre legyenek ötletadók és az ötleteket kivitelezői! Nem a szervezők lesznek a mozgalom főszereplői – ők „csak” katalizátorok! Maguk a megszólított és aktivizálódott személyek/szervezetek fedezik fel saját lehetőségeiket, s teszik őket közösségivé, többszereplőssé, egy helyi megállapodási folyamat során! Tisztázott szerepek segítsenek minden szinten megértetni a résztvevőkkel, hogy a mozgalom akkor jön létre és akkor terebélyesedik, ha a megvalósításban senki nem vár arra, hogy valaki megmondja, mit tegyen, hiszen egy tág keretben és növekvő kapcsolati rendszerben a cselekedni akarók mindegyike képes meglátni saját lehetséges feladatait!

Fenntarthatóság

Célunk az arányos teherviselés kialakítása. Nem célunk e mozgalom központi fenntartásának biztosítása (lehetetlen vállalkozás is lenne). Erre azért sincs szükség, mert a résztvevők egyrészt rendelkeznek szabad kapacitásokkal, ill. felszabadítanak kapacitásokat a mozgalom céljára, s ezek fenntartását beépítik saját tevékenységükbe, másrészt a kialakuló helyi változatok önálló forrásteremtéssel valósulhatnak csak meg.

A mozgalom tehát alapvetően decentralizált, regionális, megyei, települési és intézményi/szervezeti forrásteremtésen fog alapulni, kihasználva a helyi természetbeni hozzájárulásokat, kiegyensúlyozott teherviselést alakítva ki a fogadó települések és a támogató fiatalokat küldő szervezetek, ill. a segítő szervezetek között (utazási költségek, szállás és étkezési költségek, programköltsége). A pénzügyi fenntarthatóság alapja, hogy a társadalom mindhárom szektora vállaljon felelősséget a regionális/megyei/helyi programokért és járuljon hozzá pénzügyi fenntarthatóságához is – ehhez a központi és regionális szervezőcsoportok lobby-munkája is nélkülözhetetlen lesz. Létrejöhetnek akár regionális közösségi alapítványok is – a lehetséges megoldások skálája széles.

A centralizált forrásteremtés a mozgalom fejlesztésével kapcsolatos szakmai-hálózati tevékenységekre (gyűlések, honlap, PR, képzések) fog kiterjedni.

A mozgalommal kapcsolatosan a kofe@kkapcsolat.hu e-mail címen lehet kapcsolatba kerülni a programvezetővel, Vercseg Ilonával és a Koordinációs Bizottság munkatársaival: Balogh Flórával, Giczey Péterrel, Huszerl Józseffel, Lakatos Kingával, Péterfi Ferenccel és Varga Mátéval.

              dr. Vercseg Ilona programvezető

Norvég Civil Alap                                                                                                                                                          3