Kistérségi Közkincs Fotópályázat képeire lehet szavazni a facebookon

Az album elérhető Ide kattintva:

A "Múzsa" Összművészeti fesztivál elődöntőiről a fotók megtekinthetők Herbst Rudolf fotóművész honlapján:

           www.herbstfoto.hu/muzsa_110108

           www.herbstfoto.hu/muzsa_110115 

           www.herbstfoto.hu/muzsa_110116

www.herbstfoto.hu/muzsa_110122   

 Köszönjük neki az állandó készenlétet, a remek képeket!!!

Néhány információ a "Múzsa" kistérségi összművészeti fesztiválról

Kedves Alkotók, Kollégák,

Intézményünk a közelmúltban meghirdette a "Múzsa" kistérségi összművészeti fesztivált, most én is emlékeztetni szeretném Önöket/ emlékeztetni szeretnélek titeket, hogy a jelentkezési határidő december 8 (képzőművészeknek az alkotásokat később is le lehet adni).

Nincs minden alkotó a listámon, ezért kérem, hogy az ismeretségi körötökben terjesszék/terjesszétek ezt a felhívást.

Néhány információ:

Nevezési díj nincsen, gyermekek és felnőttek egyaránt pályázhatnak.

A fesztiválról: A pásztói Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ mint a Kistérségi Közkincs Kerekasztal koordinátora a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával meghirdeti a kistérségi "Múzsa" összművészeti fesztivált. Az egyes művészeti ágak elődöntői a kistérség településein (Színjátszás, vers- és próza: január 8-án Jobbágyiban, hangszeres zene és ének: január 15-én Csécsén; képzőművészet: Héhalomban január 16-án; tánc: január 22-én Palotáson) fognak zajlani. A fesztivált Összművészeti Gála zárja Pásztón január 29-én.

Koordinátorok elérhetőségei: A vers-és prózamondást, illetve a színjátszást Kárpáti Mónika (mkarpati@gmail.com, 0632/460881), az éneket és a hangszeres zenét Huberné Bognár Edit (muvkozp@freemail.hu, 0632/460881) a táncot Antalné Prezenszki Piroska (prepiroska@gmail.com, 0632/460456), míg a képzőművészeti rendezvényrészt Bottyán Katalin (bottyan.katalin@gmail.com, 0620/2996618 vagy napközben 0632/460881) koordinálja.

A továbbiakban a képzőművészeknek szeretnék egy kis támpontot nyújtani.

A rendezvény szervezés alatt van, ami biztos, az az, hogy a műbírálat és az első kiállítás játszóházzal egybekötve január 16-án vasárnap Héhalomban lesz, a zsűri elnökének Földi Péter festőművészt kértük fel. A fesztiválon nem szeretnénk díjakat kiosztani, (különdíjak felajánlások formájában várhatók) ezért az áprilisi amatőr művészeti naphoz hasonlóan fog a kiválasztás zajlani egy egész napos program keretében: A műbírálatot és az első kiállítást Héhalomban tartjuk. Itt a behozott alkotásokat a zsűri megszemléli és véleményezi, majd azonnal fel is rakjuk a falra azokat a képeket, amiket a zsűri erre érdemesnek tart. (Szép nagy a terem :-) A cél elsősorban az egymás megismerése, a tanulás, és azt szeretnénk, ha mindenki minél több visszajelzést kapna. Semmilyen technikai vagy méretbeli megkötés nincsen, mint ahogy az alkotók előképzettségére, gyakorlatára vagy életkorára nézve sincs feltétel. Az alkotások darabszámát viszont szeretnénk 5 darabban meghatározni, a sorozatok maximum 3 darabosak lehetnek.

Kérjük, az alkotások hátoldalán az alkotó nevét, elérhetőségét, a mű méretét, technikáját és címét feltüntetni.

Gyermekeknek:

A gyermek alkotók legjobb munkái (felajánlás esetén) az Első Magyar Gyermekalkotás Múzeum anyagába kerülnek, és bemutatásra kerülnek a gyűjetmény virtuális galériájában - a Múzeum erről oklevelet állít ki, ami egyúttal a fesztivál gyermekművészeti nívódíja is lesz.

Kedves Érintettek, reméljük, szép rendezvényünk lesz!

Üdvözlettel:

Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ

Pásztó

Nagymező út 3.

3060

telefon: 0632/460881

programjainkról tájékozódhat: http://www.pasztoimuvkozpont.blogspot.com/

KISTÉRSÉGI KÖZMŰVELŐDÉS - szakmai konferencia Szolnokon

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Regionális Programok Főosztálya KISTÉRSÉGI KÖZMŰVELŐDÉS címmel szakmai konferenciát szervez Közkincs-kerekasztalok és közművelődési-múzeumi referensek részére 2010. november 23-án 10 órától Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézetben.

2010. november 23. 10.00 - 16.00

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet Szolnok, Kossuth tér 2.

Program:

10.00 Köszöntő

A házigazda intézmény nevében BERTALANNÉ KOVÁCS PIROSKA igazgató

10.05 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet tevékenysége a kistérségek tükrében

BUKOR IRÉN közművelődési osztályvezető - VFMK

10.15 Tájékoztató a Közkincs–program eredményeiről, tapasztalatairól és fejlesztéséről

MÓK ILDIKÓ főosztályvezető - MMIKL Regionális Programok Főosztálya

10.35 Kerekasztalok és referensek szakmai feladatai

TÖRÖK JÓZSEF irodavezető - MMIKL Dél-alföldi Regionális Kulturális Iroda

 

11.15 Kávészünet

11.30 A pályázati elszámolás pénzügyi szempontjai

MEGLÉCZ GYULA osztályvezető - MMIKL Gazdasági Igazgatóság

11.50 Mérhető közművelődési tevékenység: szakfelügyelet, statisztika, minőségfejlesztés

SZÉKELY GABRIELLA irodavezető - MMIKL Közép-Dunántúli Regionális Kulturális Iroda

12.15 Ebédszünet

13.45 Példatár: kerekasztalok és referensek bemutatói

- Kerekasztalok: Békés, Nyírbátor, Pásztó

- Referensek: Sarok Krisztián (Kiskunhalas), Úri Valéria (Nagykálló), Bottyán Katalin (Pásztó)

15.50 Zárszó – MÓK ILDIKÓ főosztályvezető

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉG: 5000,- Ft – mely összeg tartalmazza az ebédet is!

Fizetés átutalással az MMIKL 10032000-01425334-00000000 számlaszámára. Kérjük, a közlemény rovatba írják be: SZOLNOKI KONFERENCIA.

Az átutalást kérjük a jelentkezési határidőig megtenni, a számlákat a helyszínen kapják meg.

Jelentkezését november 15-ig várjuk a mellékelt Jelentkezési lapon e-mailen:

Dél-Alföld: daregio@mmikl.hu;

Észak-Alföld: earegio@mmikl.hu;

Észak-Magyarország: emregio@mmikl.hu

A részletes program és a jelentkezési lap letölthető itt!

Forrás: MMIKL

Az egri kistérség "Közkincsei"

Sok szeretettel ajánlja figyelmünkbe  oldalukat és kistérségüket Fehérné Szabó Eszter kistérségi közművelődési és múzeumi referens.
Érdemes szétnézni náluk:
http://www.egerkozkincs.eoldal.hu/

A nagyobb 2010-es kistérségi rendezvények megtalálhatók a kistérségi elektronikus naptárban.

megtalálhatók a kistérségi elektronikus naptárban. A naptár-bejegyzésre kattintva további információk érhetők el: például a szervezők elérhetősége stb.

A pásztói kistérség új weboldala már elérhető

a http://www.kisterseg.paszto.hu/ címen.
Bízunk benne, hogy a folyamatosan firssülő weboldal, melyet a Kistérségi Társulás munkatársai készítettek, segít felhívni a figyelmet területünk értékeire, lehetőseire.

Meghívó a Kistérségi Közkincs Kerekasztal következő ülésére

Kedves Barátunk!

Tisztelettel meghívunk a

Kistérségi Közkincs Kerekasztal következő ülésére

2010. január 15-én (pénteken) 14.00 órára 

a pásztói Művelődési Központba

NAPIREND

1. A LEADER pályázatok kulturális lehetőségei - előadó: Kodák József, a Cserhátalja LEADER munkaszervezet vezetője

2. Kistérségi SWOT analízis alapján célpiramis felállítása - a műhelymunkát vezeti: Antalné Prezenszki Piroska művelődésszervező

3. Kistérségi Közkincs Tár, a wweblap és fotógyűjtemény  - tájékoztató: Bottyán Katalin kistérségi referens, Mészáros Sándor térségi menedzser

4. Elképzelések a nyári Kistérségi Fotóművészeti Alkotótáborról - vendégeink: Herbst Rudolf és Kohári Csaba fotóművészek, a Fotográfusok Pásztói Társaságának tagjai.

5. Aktuális információk, egyebek

Kapcsolódó program:

A Fotográfusok Pásztói Társaságának kiállításmegnyitója a Városi Könyvtár Galériájában

- Újévköszöntő süti, uzsonna -

Szeretettel várunk!

Antalné Prezenszki Piroska

igazgató

Közkincs Kerekasztal Szurdokpüspökiben - jegyzőkönyv

JEGYZŐKÖNYV

Közkincs Kerekasztal találkozó

2009. november 19.

1. Séta, Szurdokpüspöki nevezetességeinek megtekintése a Polgármester úr vezetésével

2. Bottyán Katalin köszönti a csapatot

3. B. Szolnoki Ildikó előadása

Balassi Bálint Könyvtár, Salgótarján

Népművelő, könyvtáros és közösségfejlesztő

Kistérségi kulturális stratégia Miért kell nekünk ilyet készíteni?

o Azért, hogy megfogalmazódjanak jövőbeni terveink és ezt tudjuk tartani. - fejlesztési célokat fogalmazzunk meg.
o Pályázatírást megkönnyíti.
o A hiányosságokat megfogalmazzuk és megpróbáljuk pótolni, megvalósítani.
o


1. STRATÉGIAI TERVEZÉS



1. Milyen távra?
2. Hosszútávra szól, 3 – 5 évre
3. Milyen érvényességi körre?
4. Milyen adatok, események?
5. Be kell mutatkozni demográfiai-, gazdasági-, társadalmi adatok. A kistérségre vonatkozóan kell az adatokat összegyűjteni.
6. Mennyire rugalmas?
7. Mikor változnak a körülmények változtatunk rajta az adott körülményekhez mérten.
8. Kapcsolódás más tervekhez?
9. A kistérséghez célszerű kapcsolódni a terveinkkel.



2. FEJLESZTÉSI PROGRAMOZÁS FÁZISOK

STRATÉGIA: probléma – célkitűzés – tervezés – végrahajtás – értékelés










PROJEKT

PROGRAM


























3. STRATÉGIAI TERVEZÉS LÉPÉSEK



1. A TERVEZÉS MEGTERVEZÉSE

(a tervezési folyamat kialakítása)

2. HOL TARTUNK?

Helyzetfeltárás

Problémák meghatárosása

Problémafa, Célfa

Interjúzás: 3 kérdéses interjú pl: Mi a jó a településen?

Mi a rossz a településen?

Milyen ötletei vannak?

3. HOVÁ AKARUNK ELJUTNI?

Célok meghatározása.

4. MI MÓDON?

Operatív programok

Projektek

-logikai- időbeli elrendezés (időterv)

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI


4. A STRATÉGIAI TERV ELEMEI



1. HELYZETFELTÁRÁS

2. STARTÉGIAI PROGRAM

A helyzetfeltáráson alapuló elemzés, a stratégia céljainak meghatározása.


Átfogó célok


Horizontális célok

Specifikus célok




Prioritások meghatározása




Programok

projektek(beavatkozások)

5. Megfogalmazunk egy problémát
6. A KISTÉRSÉGI KULTÚRÁLIS ADATBÁZIS KIÉPÍTÉSE



Miért alakult így?

Okok: - Közművelődési adatgyűjtés kiépítése

Miért nincs? Speciális cél: Igény hiányzott. Nincs szabályozva.

Nincs felelőse

+


Kistérségi szintű kulturális stratégia vagy közművelődési stratégia legyen. Csak a legfontosabb, legkarakteresebb dolgok kerüljenek bele, mert különben hatalmas információhalmazunk lesz.


SWOT analízis (GYELV)

Belső tényezők ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

Külső tényezők LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

A kistérségen kívülre vonatkozó. Ez már nem olyan sok. (1-2)

ERŐFORRÁSOK KORLÁTOK





Belső dolgok:

o kulturális hagyományok
o szellemi örökség
o valami egyediség (bor, viselet)
o nemzetiségek
o milyen a kulturális rendezvények színvonala?
o öntevékeny kulturális aktivitás(művészeti csoportok)
o mi a helyzet a civilekkel?
o milyenek a kulturális feltételek?
o Közoktatási intézmények partnerek-e?
o Többcélú kistérségi társulás milyen szerepet vállal?
o Pályázati tevékenység, erikanet.hu, nfu.hu, aktivitás
o Infrastruktúra
o szponzoráció kérdése
o milyen a kistérségi szemlélet?
o Kommunikáció mennyire működik a kistérségben?



Külső szemlélet:

o gazdasági helyzet
o pályázati lehetőségek
o jogi szabályozás (veszély: nem tudjuk, hogy mi lesz)



Számunkra mit jelent a közművelődési tevékenység?

Azok a települések ahol nincs közművelődési tevékenység, milyen segítséget kapjanak?

- Kulcsember

Olyan közösségek alakuljanak ki, amik a település egészében legyenek képesek gondolkodni.

-Ez konfliktusokkal jár.

Jegyzőkönyvvezető: Szlobodnyikné Illés Anett

közművelődési feladatellátási minták a többcélú kistérségekben

A CIKK AZ ERIKANETRŐL SZÁRMAZIK: http://www.erikanet.hu/oldal.php?menupont_id=488747&

A KÖZMŰVELŐDÉSI FŐOSZTÁLY EGYIK MUNKAANYAGA

Különös tekintettel a közművelődési szakfelügyelet
kistérségi tapasztalatainak összegzésére

A kulturális vidékfejlesztés kiemelt helyen szerepel az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Modernizációs Programjában.

A program céljai között szerepel a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális fejlesztések szerves beépítését a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe, a különböző térségi szintek közkultúrát gazdagító beruházásaira szánt források optimalizálása, olyan törekvések támogatása, amelyek hozzájárulnak az adott térség kulturális hagyományainak, identitásának kialakításához, erősítéséhez, népességmegtartó erejének növeléséhez.

E feladatcsoport keretében határozta el a Közművelődési Főosztály 2006-ban, hogy a kistérségekben elkészült szakfelügyeleti jelentések összesítésével, valamint a többcélú kistérség korábban készített munkaanyagainak célszerű felhasználásával a kistérség közművelődési ellátottságát és sajátos tevékenységi formáit bemutató jelentést készít.

Az elkészült jelentésekkel hármas célkitűzést valósítunk meg:

1. A többcélú kistérség közművelődési stratégiájához szakmai alapanyagot biztosítunk.

2. A normatív finanszírozáshoz ellátási modelleket és mérőszámokat dolgozunk ki.

3. A kistérségek közművelődési ellátásának minősítéséhez segédanyagot készítünk.

Az összegzések elsődleges funkciója – ennek megvalósulását szolgálja azok felépítése és tartalma –, hogy használható kiindulást adjanak a többcélú kistérségek kulturális stratégiáihoz, illetve a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek normatív támogatásának eléréséhez.

Előfeltevéseink az alábbiak voltak:

a)     A kultúra és közművelődés kistérségi identitást generáló tudásanyag és szakszerűség.

b)     A szakfelügyelet által érzékelt kistérségi identitások, közművelődési ellátási formák tipizálhatóak.

c)     A kistérségek kulturális összetartozása csak részben fedi a közigazgatási (ma többcélú) kistérségi felületeket, hol kisebb, hol átfogóbb annál, több részből összetevődő, hol azt keresztező, de ez a flexibilitás racionális eszközökkel kezelhető.

d)     A kistérségi közművelődési együttműködések forrásbővítő lehetőségeket hordoznak, a normatív támogatás racionális mutatókkal megalapozható és nyomonkövethető.

e)     Tapasztalataink közreadásával hasznos adalékokkal szolgálhatunk a közigazgatási változásokhoz, a költségvetés normatív támogatási rendszerének korszerűsítéséhez.

Jelenleg 29 kistérség összefoglalása készült el, valamivel több mint 300 önkormányzati feladatellátást elemző szakfelügyeleti jelentés alapján. Ezek között találunk kitűnően prosperáló kistérségeket (pl. Bajai, Sárospataki), illetve az ország leghátrányosabb helyzetű, Abaúj-Hegyközi Kistérségről készült összegzést egyaránt. Az eredmény: meglepően gazdag és az előkészítés eredményeként jól rendszerezhető ismeretanyag a kistérségekről általában és "“mérnöki pontossággal” leírható közművelődési feladat ellátási modellek, konkrétan.

A kistérségi szinten szervezhető és tervezhető közművelődési tevékenységek

Az összegző jelentésekben a korábban összefoglalt közművelődési tevékenységekre és szolgáltatásokra koncentráltunk. A kistérségi kulturális stratégia készítésekor, különösen annak helyzetelemző részében, megkerülhetetlen feladat lesz a térség közkulturális adottságainak felmérése is.

A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül az alábbi területek kistérségi, társulásos formában történő ellátása indokolt és lehetséges az eddigi feldolgozás alapján:

Ø Szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása, működtetése

Ø A munkaerő piaci helyzetet javító felnőttképzések, programok indítása a közművelődési intézmények rendszerszerű bevonásával

Ø A kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése)

Ø A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése

Ø Szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása

Ø Szakmai napok, továbbképzések szervezése

Ø A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása

Ø (pl. hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.)

Ø közösségfejlesztő programok megvalósítása

Az itt felsorolt példák részint hagyományosan működnek a kistérségekben, részint az operatív programok preferenciáihoz alkalmazkodó kezdeményezések. Természetesen a helyben lakók igénye, kreativitása, ötletgazdagsága árnyalhatja ezt a “kínálati listát”.

A célkitűzések megvalósulásának feltétele, hogy a feltárt tapasztalatokat, szaktudásunkat tudjuk mások – elsősorban térségfejlesztők, államigazgatási dolgozók, menedzserek, jogászok stb. – számára is érthetően elmondani. Egzakt, konvertálható módon, adatolva, pragmatikusan és a közművelődési szakszerűség összetevőit pontosan kimutatva. Ezáltal lesz szakmánk a gazdasági erőforrások újraelosztásakor kezelhető helyen, ezzel végső soron a kultúra kistérségi fejlesztése társadalmilag támogatott pozícióban, az ott élők életminőségének javítását, gazdagítását szolgálva.

A Közművelődési Főosztály szakfelügyeletet működtető munkája e konkrét együttműködési formában szervesen illeszkedik a területfejlesztés célkitűzéseihez illetve hozzájárul az Európai Unió által biztosított és a közművelődési feladatellátást is elősegítő források sikeres eléréséhez.

A továbbiakban bemutatjuk azt a feldolgozó táblázatot, melyet a kistérségi összegzést végző szakfelügyelők használnak, mintegy “sorvezetőként”. Szerencsésnek tartanánk, ha e táblázat folyamatosan bővülve, javítva, mind szélesebb körben válna ismertté és a kistérségi közművelődés elemzése során elfogadott mintává.

Ld. Kistérségiöfeldolg.doc feilet!!

Projekt neve		“Együtt járás” - Együtt a térben - Összetartozunk (munkacímek) Program a többcélú kistérségek közművelődési feladatellátására
Projektazonosító		ROP
Projekt célja		A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások területén tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek fenntartásának, működési feltételeinek, programkínálatának javítása. A közművelődési feladatellátásban az önkormányzati szerepvállalást kiegészítve megvalósul az erőforrások koncentrációja, a közkulturális intézményhálózat revitalizációja, a humán erőforrás fejlesztés, a partnerség és szubszidiaritás elveinek gyakorlata, a területei egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása.
Tartalom: (adottságok, helyzetkép)		Kistérségi kultúra miden olyan örökség-együttes, mely létében és hatásában túlnő egy település határán, emblematikus adottságait több település (közösség) lakója is elfogadja, éltetésében, fejlesztésében kimutatható az e kulturális képződmény övezetébe tartozó települések együttműködése, a hozzávaló kötődés változatos szimbólumokban reprezentálódik. A kistérség kultúrája a NUTS-hoz igazodó kulturális identitások közül a legérzékenyebb. mely nem kötődik feltétlenül közigazgatási egységhez, de nem is kizárt e két szervező erő közötti azonosság. (Az 1984-ig létező járások jelentős részében kimutatható volt ez az átfedés.) Az, hogy valaki Csepel-szigeti, bihari, jász, pilisi, jórészt az iskolán kívüli, közművelődési alkalmakon megalapozódó identitás elem. Kistérségi közművelődés minden olyan szakmai cselekvés, mely a kapcsolatok generálásában (sajátos eszközeivel) elősegíti ezeknek az együttműködéseknek a sokszínűségét, összességében a kistérség önazonosságának gazdagodását, erősödését szolgálja. Célszerű e programban azokra a törekvésekre építeni, melyek · a kistérségi kulturális stratégia elemeit képezik, · hozzájárulnak az együttműködésből adódó színergikus hatások érvényesüléséhez, Þa támogatással preferált, hagyományos értékek a többcélú kistérség kulturális önazonosságának elmélyítését szolgálják.
	Támogatandó tevékenységek (kompetenciák)		A program keretében támogatható, szervezhető és tervezhető közművelődési tevékenységek A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közül az alábbi területek kistérségi ellátása indokolt és lehetséges: Ø Szakmai információs rendszer és adatbázis összeállítása, működtetése Ø A munkaerő piaci helyzetet javító felnőttképzések, programok indítása a közművelődési intézmények rendszerszerű bevonásával Ø A kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése) Ø A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése Ø Szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása Ø Szakmai napok, továbbképzések szervezése Ø A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása (pl. intézmény felujítás, hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.) Ø közösségfejlesztő programok megvalósítása Az itt felsorolt példák részint hagyományosan működnek a kistérségekben, részint az operatív programok preferenciáihoz alkalmazkodó kezdeményezések. Természetesen a helyben lakók igénye, kreativitása, ötletgazdagsága árnyalhatja ezt a “kínálati listát”.
Célcsoportok		Közvetlen célcsoport a fejlesztéseket igénylő önkormányzatok, közművelődési intézmények, civil szervezetek Közvetett célcsoportok a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló programok résztvevői, a többcélú kistérségben létrehozott IT-háttér és adatbázisok használói
Támogatás formái		Programfinanszírozás, pályázatok
Indikátorok		a programokban résztvevők száma (közvetlen és közvetett célcsoport), támogatott programok száma, munkaerőpiacra belépők/visszatérők száma, a kifejlesztett háttéranyagok, adatbázisok, revitalizált intézmények száma.
Eredmény		ÞKistérségi összefogásban megvalósuló intézményfenntartás, szakember alkalmazás, programszervezés színergikus hatásai. ÞA támogatások során kifejlesztett projektek folyamatos működése. ÞFelkészült és közösen alkalmazott szakemberek körének bővülése
Hatás		A kistérségi összefogásban megvalósuló komplex programoknak munkahelyteremtő és életminőség javító következményei vannak, melyek eredményeként a támogatási időszak végére mérhetően javul a támogatott kistérségek szocio-kulturális feltételrendszere.

A kistérségre vonatkozó mintalap részét képezi a Második Nemzeti Fejlesztési Tervet előkészítő munkaanyagoknak, egyben a Közművelődési Főosztály egyik stratégiai beavatkozási területének a vázlata is.